DWSR szerda – Civil fórum a Római-part jövőjéről
A Design Workshop Római civil szervezet programsorozatának online találkozóján vehettek részt az érdeklődők február végén. A Római-part sorsát érintő kérdések nemcsak a kerületieket, de minden budapestit foglalkoztatnak. A nagy múltú és roppant népszerű, sokszor sok vitát kiváltó partszakaszról a főváros római-parti közösségijövőkép-tervezése kapcsán beszélgettek a résztvevők.
A civilek és a helyhatóság példás párbeszédeként értékelhető eseményen Kerpel-Fronius Gábor, Budapest okosvárosért és részvételiségért felelős főpolgármester-helyettese, Béres András, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Római-partért felelős alpolgármestere és Sain Mátyás, a Főpolgármesteri Hivatal nyitott Budapest osztályának munkatársa vázolták a nemrég elkészült Római-part jövőképe című dokumentumban foglaltakat, amelynek alapja a főváros széles körű társadalmi bevonással zajló közösségi tervezési folyamata volt.
A tervezés során az árvízvédelem kérdésén túlmutatóan a teljes hullámtér hosszú távú víziójának megalkotása volt a cél. A dokumentumot kiegészíti Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat helyzetfeltárása, állásfoglalása is. A beszélgetést a DWSR alapítója, dr. G. Szabó István vezette.
A több mint kétórás online fórumon három nagy témacsoport került terítékre:
- Hogyan alakul a változtatási tilalom a Római-parton?
- Melyek a Közösségi tervezés tapasztalatai? Hogyan folytatódik a Római-part részletes tervezése?
- Mi történik a parton 2021-ben?
A változtatási tilalommal kapcsolatban Béres András alpolgármester elmondta: rossz és jó oldala is van. Egyrészt nem teszi lehetővé az állagmegóvást és a közérdekű fejlesztéseket, másrészt megakadályozza a további lakóparkok építését a parton.
Az alpolgármester kitért arra is, hogy a Római-part rendezése 30 éves „adósság”, és a probléma megoldását a part összetett tulajdonosi szerkezete is nehezíti. Ahogy fogalmazott: „Azt hittük, hogy elég megvédeni a Rómait, de most látszik, hogy sokkal összetettebb a feladatunk. A Római-partot új tartalommal kell feltölteni, hogy minél többen jöjjenek sportolni, szórakozni és pihenni erre a természetközeli partszakaszra.” Ezért nem szerencsés egyedi döntéseket hozni, a Római-part helyzetét egy átfogó, az árvízvédelmen is túlmutató fejlesztésnek kell megoldania. Az új jövőképet a főváros és a kerület együttműködve, Magyarország eddigi legnagyobb közösségi tervezésének segítségével dolgozza ki. „Célunk, hogy olyan Római-part szülessen, amilyet az emberek többsége szeretne.”
Kerpel-Fronius Gábor és Sain Mátyás részletesen beszámoltak a Római-part jövőképének tervezéséről. A 2020 szeptemberében indult folyamat első mérföldköve volt az idén januárban megszületett dokumentum, amelyet két, párhuzamosan futó projekt követ majd. Egyrészt egy, az árvízvédelemre vonatkozó megvalósíthatósági tanulmány elkészítése – erre a közbeszerzési kiírás hamarosan elkészül –, másrészt a part fejlesztésével kapcsolatos széles körű társadalmi egyeztetési folyamat, amely arra tér ki, hogy milyen konkrét intézkedésekre van szükség a jövőképben vázoltak eléréséhez. Emellett folyamatos a rendezési eszközök felülvizsgálata is.
A közeljövőt illetően elmondták, hogy a megvalósíthatósági tanulmány elkészültét követően 2022 első félévében várható a döntés az árvízvédelmi nyomvonalról, ennek engedélyezése pedig 2023 folyamán várható, majd (a szükséges források rendelkezésre állása esetén) 2024-ben kezdődhet az építkezés. Ugyancsak 2024-ben esedékes a Római-part közterületi megújítása, valamint a zöldfelületek rehabilitációja is, hangzott el.
