Húsvéti hagyományok és szokások

Egyházi és családi ünnep, amelyhez világszerte számos népszokás kötődik, sok országban munkaszüneti nap.Igaz, a hagyományok jelentős része nem épült be a keresztény vallás ünnepi rítusaiba, hanem azzal párhuzamosan, mint falusi közösségek ünnepi szokásai maradtak fenn. A húsvét és a hozzá kapcsolódó ünnepek – nagyböjt, virágvasárnap, nagyhét, nagypéntek, nagyszombat – a mozgó ünnepek közé tartoznak. Az 1582-ből származó szabályzat szerint, amely az i.sz. 325-ben megtartott niceai zsinat határozatán alapul, a tavaszi holdtölte utáni első vasárnapra esik húsvét, azaz, március 22. és április 25. közé. Idén április 5-én és 6-án ünneplünk. A nagyhét eseményeiről további információt itt talál.

Húsvéti ünnepkör

A húsvéti ünnepkör a farsang utáni negyven napos nagyböjttel kezdődik, amelynek mélypontja a nagypéntek, Jézus szenvedéseinek és kereszthalálának emléknapja. Ennek tiszteletére a legtöbb templomban passiójátékot, az iskolákban misztériumjátékokat rendeztek. Ezt a napot a népi babona szerencsétlennek tartotta, amikor tilos volt minden állattartással, földműveléssel kapcsolatos munka. Ilyenkor nem gyújtottak tüzet, nem szőttek, nem fontak. Úgy hitték, aki nagypénteken napkelte előtt megfürdik, azon nem fog a betegség. Nagyszombat a feltámadás jegyében zajlik. Arra a napra emlékeztek, amikor Jézus holtteste a sziklába vájt sírban feküdt, de, miként azt azevangéliumok szerint előre megmondta, harmadnapra, húsvétvasárnap hajnalán feltámadt. Az esti körmenetek, a templomokban az új tűz gyújtása adta hírül, feltámadt Jézus, és közel a megváltás. A negyvennapos böjt után az emberek teli kosarakkal indultak meg a templomok felé, hogy az abban vitt sonkát, főtt tojást, tormát és kalácsot már megszentelve fogyaszthassák el este, a húsvétvasárnapi ünnepi asztal körül ülve.

A feltámadás napja

Húsvétvasárnap a feltámadás napja, amikor a keresztények a feltámadt Krisztust ünneplik. Magyarországon az év egyik legfontosabb vallási ünnepe, szerte az országban szentmiséket, istentiszteleteket tartanak. Húsvétkor ér véget a negyven napig tartó böjt, amelyet Jézus sivatagi böjtjére emlékezve tartanak meg. Innen származik az ünnep magyar elnevezése, vagyis, eza hús magunkhoz vételének első napja.

Hagyomány a locsolkodás

Húsvéthétfő a magyarok lakta területeken a locsolkodás napja. A szokás eredete a régmúltba nyúlik vissza, a víz megtisztító, megújító erejében gyökeredzik. A locsolkodás a mai napig élő szokás. Vidéken, több helyen napjainkban is kútvízzel locsolják a lányokat, amit a városokban régen, és most is kölnivízzel helyettesítenek. A hagyománynak bibliai eredetet is tulajdonítanak, mivel a feltámadást hírül vivő asszonyokat a katonák vízzel locsolták le, hogy lecsendesedjenek. Régen a locsolkodás után a fiúk tojást, szalonnát, vagy festett tojást kaptak. Ezeket a vörös vagy lila hagyma héja, vörös káposzta vagy zölddió segítségével festették különböző színűre. A locsolkodást hagyományosan különböző mondókák, versikék kísérték. Napjainkra már e célra gyártott festékekkel lehet a tojásokat színesíteni, de már készen is kaphatók. A csokoládéból készült tojás, nyuszi figura lett az ünnep tartozéka, különösen a kisgyermekes családokban. A locsolkodókat pedig vendégül látják, különböző ételekkel, italokkal kínálják, sok esetben a tojás mellé aprópénz is jár.

Húsvéti nyúl

A húsvéti nyúl jelképe Németországból ered, nálunk a polgárosodással, a XIX. században honosodott meg. A legenda szerint az egyik germán istennőnek volt egy színes tojásokat tojó madara, és a gyerekek kedvéért ezt változtatta nyúllá. Innen alakult ki az a furcsa nyuszi, amelyik fészket rak, és azt tojásokkal tölti meg. A húsvéthoz valójában nincs köze, ha csak az nem, hogy a nyúl a termékenység szimbóluma, így keveredik a tavaszköszöntéshez. A gyerekek húsvéti megajándékozása új keletű szokás, régebben komatálat küldtek egymásnak a rokonok, jó ismerősök.

Receptek

A húsvét hagyományos étele a bárány. Leves, sült, rántott hús és pörkölt is készült belőle. Nem hiányozhatott a tojás sem az asztalról, és nem csak a locsolók kaptak hímes vagy színes változatban, a sonka mellé főtt tojás járt. A kalács a magyar parasztkonyha legrangosabb ünnepi tésztaétele, húsvétra is készítettek, sok helyen hímes tojással díszítették. Régen a húsvéti étel morzsáját is megőrizték, és nyáron, a verebek kártevése ellen kereszt alakban meghintették vele a gabonaföldeket. Ma már kevésbé ragaszkodnak a családok a hagyományokhoz, azért sonka nélkül nincs húsvét. Ha különlegesebbet szeretnének kínálni a főtt változatnál, ajánlunk néhány ötletet és egy különleges süteményt.

Húsvéti sonkaleves

Hozzávalók: 40 dkg nyers füstölt sonka vagy tarja, 50 dkg vegyes leveszöldség (sárgarépa, petrezselyemgyökér, zeller, karalábé, kelkáposzta cikk, gomba, lila káposzta), 1 fej vöröshagyma, 1 csokor petrezselyemzöld, 1 dl száraz vörösbor, 1 dl tejföl, 1 dl tejszín, 1 evőkanál natúr reszelt torma, 1 púpozott teáskanál liszt.

Elkészítés:a füstölt húst előző nap hideg vízbe áztatjuk. Másnap az áztató vizet leöntjük róla, és 2 liter friss vízben odatesszük főni. Ha felforrt, kis lángon addig főzzük, amíg a villa hegye könnyen beleszalad a füstölt húsba. Levéből kivéve, éles késsel, a rostjaira merőlegesen kockákra vágjuk. (A meleg sonkát nehéz szeletelni, ezért kell éles kés hozzá.) A sonkalébe beletesszük a megtisztított, és vékony hasábokra vagdalt vegyes zöldséget, majd a hagymát és a sonkakockákat. Ha a zöldség is megfőtt, akkor a lisztet simára keverjük a borral, tejföllel és a tejszínnel, beleszórjuk a metélt petrezselyemzöldet, és a forrásban lévő levest behabarjuk vele. Tálaláskor a natúr reszelt tormára merjük.

Töltött bukta paradicsomos raguval

Hozzávalók: 50 dkg liszt, 1 csomag szárított élesztő, 1 mokkáskanál só, 2 tojássárgája, 3 evőkanál olaj, 1 tojás a kenéshez. A töltelékhez: 25 dkg húsos füstölt sonka, 2 paradicsom, 2 szál friss bazsalikom, bors.

Elkészítés: a lisztet keverőtálba szitáljuk, hozzáadjuk a szárított élesztőt, a sót, a tojássárgáját, és annyi meleg vizet, hogy könnyen gyúrható tésztát kapjunk. Ezután meglocsoljuk az olajjal, és a kézi robotgép dagasztóbetétjével hólyagosra dagasztjuk. Konyharuhával letakarjuk, a duplájára kelesztjük. Közben a töltelékhez a füstölt sonkát apró kockákra vágjuk, keverőtálba szórjuk. A paradicsomot megmossuk, húsát felaprítjuk, a sonkához adjuk. A felaprított bazsalikommal, borssal fűszerezzük, összekeverjük. A megkelt tésztát lisztezett gyúródeszkára borítjuk, 3-4 mm vastag, négyszögletes alakúra kinyújtjuk, és nyolc, nagyjából egyforma darabra vágjuk. Mindegyik tésztadarab egyik felére szétosztjuk a tölteléket, felcsavarjuk úgy, hogy a hajtás alul legyen, a két végét is aláhajtjuk, és sütőpapírral bélelt tepsibe tesszük, egymástól 2-3 centiméterre. Még fél órát kelesztjük, megkenjük a felvert tojással, és előmelegített sütőben 30-40 perc alatt megsütjük. Hidegen-melegen is finom.

Tojáslikőrös kuglóf

Hozzávalók: a tésztához5 tojás, 25 dkg porcukor, 2 vaníliás cukor, 250 ml étolaj, 2 dl tojáslikőr, 12 dkg liszt, 12 dkg étkezési keményítő, 4 teáskanál sütőpor.

Elkészítés: a tésztához a tojást, porcukrot és a vaníliás cukrot keverőgéppel habosra keverjük. Hozzáadjuk az olajat és a tojáslikőrt. A lisztet az étkezési keményítővel és a sütőporral elkeverjük, majd a tojásos keverékhez adjuk. Jól összekeverjük, és a tésztát az előkészített, kikent kuglófformába töltjük, és mintegy 60 percig sütjük. Porcukorral meghintve tálaljuk.