40 éves az Óbudai Kulturális Központ

Az Óbudai Kulturális Központ az 1970-es évek közepén épült Kévés György Kossuth-díjas építész tervei alapján. A rendszerváltásig Úttörőházként, utána Ifjúsági Házként üzemelt, majd 2008-ig az Óbudai Művelődési Központ nevet viselte. Ekkor a III. kerületi önkormányzat összevonta a Békásmegyeri Közösségi Házzal és létrehozza az Óbudai Kulturális Központ Nonprofit Kft-t, míg az intézmény neve Óbudai Kulturális Központra (ÓKK) változott. Ezt követően a Csillaghegyi Közösségi Ház, a Kolosy téri a Civil Ház, majd a Kaszásdűlői Kulturális Központ (3K) is csatlakozott a közhasznú szervezethez.

Az intézményhálózat minden tagja egyéni arculattal rendelkezik. Az ÓKK a leginkább hagyományos értelemben vett kulturális központ, amely klubokkal, táncházakkal, tanfolyamokkal és más programokkal igyekszik segítséget nyújtani a szabadidő tartalmas eltöltésében. Itt működik a havonta újabb kiállításnak otthont adó San Marco Galéria, illetve az Irodalmi kávéház, ahol a verspincérnél költeményeket lehet rendelni az étlapról. A Békásmegyeri Közösségi Házban a kultúra- és értékközvetítés kap a hangsúlyosabb szerepet. Tanfolyamok, fórumok sora nyújt lehetőséget a tanulásra, szórakozásra, sportra. A Csobánka téren különböző szabadtéri ünnepeket rendeznek, idén Utcaszínház Fesztivállal zártak az évadot. A Csillaghegyi Közösségi Ház a múlt értékeinek megőrzését helyezi előtérbe, Népek Napja című előadás-sorozatuk például havonta egy-egy nemzetet mutat be. A 3K-ban főként bensőségesebb hangulatú kamaradarabok, koncertek, stand-up előadások, nosztalgiaestek várják a közönséget, de közkedvelt a „Lelkifröccs” című sorozat is, ahol ismert közéleti személyiségek osztják meg gondolataikat a hallgatósággal. A Civil Ház egy újfajta közösségi tér, ahol a kerületi civil szervezetek az ingyenesen kapott helyiségekért és a technikai feltételekért cserébe ingyenesen biztosítanak különböző kulturális, művészeti programokat az óbudaiak számára. Természetesen mindenütt rengeteg a családi- és gyermekprogram, illetve az idősebbek szóló kedvezményes, bérletes előadás is.

„Intézményeink nemcsak abban különböznek a színházaktól, moziktól, koncert- és kiállítótermektől, hogy azok csak egy művészeti ágra szakosodtak, nálunk pedig rendkívül színes a programok palettája, de abban is, hogy a mi házainknak közvetlen, családias hangulata van, munkatársaink személyes kapcsolatba kerülnek az emberekkel. Meghallgatjuk, mit szeretnének látni-hallani, s messzemenően figyelembe is vesszük a programtervezésnél. Vagyis a „kultúra, közösség, közművelődés” hármasa határozza meg a tevékenységünket, amelyet az önkormányzat a kezdetektől fogva, minden eszközzel támogat” – nyilatkozta Lőrincz Edina, az ÓKK igazgatója.

Az ÓKK San Marco utcai épülete – bár első látásra egynek tűnhet a közeli lakótelep szocreál épületei közül – a magyar bauhaus egyik kulturális örökségének tekinthető, s számos építészeti, technikai újdonságot rejt magában. Ilyen például, hogy a 300 fős színházterem szokatlan módon a pincében helyezkedik el és nyitható a teteje, míg az öt kisebb oldalteremnek eltolhatók a falai, ami számtalan variációs lehetőséget nyújt a rendezvények szervezésekor. Mint Lőrincz Edinától megtudtuk, az egyetlen probléma, hogy eléggé vékonyak ezek a falak, ami megnehezíti több program egy időben való megrendezését. „Remélhetőleg ez is megoldódik annak a teljes körű felújításnak során, amelynek tervei már elkészültek, s amelyre az Óbuda-Békásmegyer Városfejlesztési Nonprofit Kft. már keresi a forrásokat” – tette hozzá az igazgató.

Addig is megkezdődött az intézmény kertjének újragondolása. A hatalmas, jórészt kihasználatlan füves területen már épült egy játszótér és egy fitneszpark néhány évvel ezelőtt, s most ezeknek egyes elemeit kicsit áthelyezve hoznak létre egy 25-30 parcellás közösségi kertet a Városi Kertek Egyesülettel együttműködve. Az előzetes felhívásokra annyian jelentkeztek, hogy az október végi, első találkozóra már minden parcella „bérlőre” talált. A jelentkezőknek egy jelképes bérleti díjat kell fizetniük, amiért a felszerelést kapnak és képzéseken vehetnek részt. Mivel itt is a közösségteremtésen van a hangsúly, a parcellák mellé tűzrakó helyet terveznek, míg a kisgyermekes anyáknak egy pihenő, találkozó, illetve játszóhelyet alakítanak ki. A szükséges források rendelkezésre állnak, így még idén, vagy legkésőbb a tél végére elkészül a kert, hogy tavasszal már el lehessen ültetni az első magvakat, palántákat.

A 40 éves évfordulóról többféle módon is megemlékezik az ÓKK. Az idei kulturális programokban zömmel olyan művészek szerepelnek, akik korábban gyakran megfordultak a házban, de a jubileum kapcsán megjelenik egy kiadvány is az intézményhez kötődő neves személyiségek – például a gyermekként itt balettozó Gáspár Kata színművész, vagy az ifjú éveiben itt doboló Héja Domonkos karmester – visszaemlékezéseivel, amelyekből mozaikszerűen rajzolódik majd ki az elmúlt négy évtized története.

Csikor Ottó 

Az épület és az intézmény történetéről további érdekes információk olvashatóak a Budapesti Művelődési Központ oldalán Erhardt Miklós, a ház korábbi vezetőjének tollából.