Légtisztító mohafal: kérdések és válaszok

Miért pont mohafal?

A képviselőtestület 2017 tavaszán Bús Balázs polgármester javaslatára döntött a CityTree nevű légtisztító utcabútor teszt jellegű bérléséről. Ezt követően azonnal meg is kezdődtek az egyeztetések a forgalmazóval. A CityTree hatékonysága kapcsán igyekeztek a szakemberek a legnagyobb alapossággal utánajárni egy ilyen alternatív berendezés hatékonyságának, illetve felmérni, hogy egyáltalán miért lehet érdemes ilyen megoldásokban gondolkodni.

Az alternatív megoldásokat az teszi indokolttá, hogy sok helyen sajnos egyáltalán nem lehet fákat ültetni – többek között a közműhálózat megóvása, katasztrófavédelmi megfontolások vagy az épületek elhelyezkedése  miatt. Ilyen helyeken jöhetnek jól a zöldfalak, amelyek a környezetbe „olvadva” egyfajta térelemként funkcionálnak, és e mellett légtisztító hatásuk is van.

A zöldfalak általában nem ismeretlenek a tervezők számára, sok kísérlet zajlik az ilyen jellegű megoldásokkal. Beltéren és kültéren egyaránt kísérleteznek növények falra történő telepítésével. Németországban például autópályák mellé telepítettek mohafalat, azonban árnyék és víz híján a mohák élete nem volt túl komfortos. A hibák általában mindenhol hasonlók: a növények nem bírják az adott klímát, természetes környezetükből kiszakítva elpusztulnak, a közvetlen napsugárzás miatt kiszáradnak, különösen, ha a vízellátás nem folytonos.

Mitől más ez, mint a többi mohafal?

A CityTree fejlesztői azt ígérik, hogy az ő konstrukciójuk azért működőképes, mert a technikai kialakítása révén megfelelő életteret nyújt a moháknak. Egyrészt árnyékot adó növények mögé ültetik a mohákat, másrészt a falon belül egy tartályrendszer biztosítja a folyamatos öntözést. Egyetlen emberi beavatkozás szükséges – a mohafal víztartályát 3 hetente kell vízzel feltölteni, utána a falon belüli öntözést már a rendszer megoldja.

A CityTree tehát nem csak egy zöldfal, hanem légtisztító berendezés, ami:

• speciális mohafajokat tartalmaz, melyek Oroszországban honosak (ami leginkább azért fontos, mert -40 fokig bírják a hőmérsékletet, tehát télen is életképesek)
• a moháknak optimális életteret nyújt, így azok egész évben élnek és tisztítják a levegőt

Az innovatív légtisztító egy utcabútor formájában hozhatja el azt a levegőtisztítást, amire sok városi helyen szükség van. Európa-szerte és Ázsiában is mind több CityTree bukkan fel forgalmas nagyvárosokban. A konstrukció teljesen mobil, mindössze 3 hetente szükséges feltölteni a víztartályt, amúgy pedig a beépített technológia révén teljesen önellátó.

Miért nem lehet inkább fákat ültetni?

Sokakban felmerül a kérdés, hogy vajon költséghatékony-e egy ilyen berendezés telepítése? Nem lenne olcsóbb és hatékonyabb is fákat telepíteni a forgalmas területekre?

A faültetés nagyon sok tényező miatt indokolt a városokban. A fák védik a levegő tisztaságát, megkötik a szálló port, hűtik és párásítják a levegőt, árnyékot adnak. Az az önkormányzat számára kezdettől fogva evidens volt, hogy a mohafal nem helyettesítheti a fákat, még ha a gyártó cég szlogenje szerint 275 fának megfelelően tisztítja is a levegőt. A fák ültetése napirenden lévő önkormányzati terv, az idei évben például 351 új fát telepítenek a III. kerületben, és évről-évre növekszik az a pénzügyi keret, amit az önkormányzat faültetésre és az ültetett fák fenntartására, gondozására kíván költeni. Ennek célja nem kevesebb, mint Óbuda-Békásmegyer levegőjét tisztábbá, lakóterületeit pedig élhetőbbé tenni, évről évre több száz fával növelve a meglévő faállományt.

Ugyanakkor városi környezetben a faültetésnek megvannak a maga korlátai, ezért kísérletezni kell alternatív módszerekkel ott, ahol fák nem ültethetők. A legtöbb helyen a burkolatok és a földben lévő közműhálózat, illetve a szabályzás miatt sem lehetséges a földbe fákat ültetni. Maradnak a kisebb, konténeres díszfák. A konténerbe ültetett fák azonban sosem fogják a természetes, földben élő fáknak megfelelő méretet és tisztító hatást utolérni. Ráadásul, az öntözés ellenére előfordul, hogy ezek a fák elpusztulnak, ha például a nem megfelelő iskolázottság miatt kevésbé életképes állapotban lettek elültetve.

Tehát a faültetés sok helyen nem megoldható. Ilyen helyeken marad a kisebb dísznövényzet, amit ápolni, metszeni, fenntartani kell (ez is költséges), és új lehetőségként merülnek fel azok az innovatív berendezések, amik pont a városi körülményekre lettek kifejlesztve, mint például a mohafal.

És mi lesz a mohákkal télen?

A CityTree-ben élő mohák olyan területről származnak (Oroszország) ahol a hőmérő akár – 40 fokot is elérhet, a mohák tehát eddig a hőmérsékletig életképesek. Általában elmondható a mohafajokról, hogy a fagyot és a hideget jól tűrik, és teljes kiszáradás után is képesek újra „életre kelni”. Ezen felül sajátos felépítésüknek, szerkezetüknek köszönhetően sokkal nagyobb felületen tisztítják a levegőt, mint gondolnánk.

A mohák a téli, kora tavaszi időszakban is aktívak, jól alkalmazkodnak a fagypont körüli hőmérséklethez is. A leghidegebb időszakban a takaró növényzet visszahúzódása mellett is tovább élnek. Mivel ilyenkor kevesebb és gyengébb a napsütés, nincs szükségük árnyékot adó növényzetre, ami majd tavasszal, a vegetáció rendje szerint újra kinő.

Ez mind jól hangzik, de honnan tudjuk, hogy tényleg tisztítja-e a levegőt?

A Green City Solutions (a gyártó cég) honlapján számos mérést és szűrésre vonatkozó ígéretet olvashatunk, és más városokban sikerrel tesztelték a falat. Azonban, hogy Budapesten, a helyi klímával mennyire kompatibilis a konstrukció és hogy valóban olyan eredményességgel működik-e a mohafal, ahogy ígérik, arról saját tapasztalatok alapján szeretnénk meggyőződni. A cél az, hogy tesztelni tudjuk a módszert, és ha beigazolódik az eredményesség, akkor az önkormányzat elgondolkodhat több ilyen konstrukció megvételén is. Ha erre sor kerül, akkor a jelenlegi bérleti díj jóváírásra kerül, tehát ilyen esetben gyakorlatilag „ingyen” van a tesztelés.

A mohafal szenzorai egy online felületre vezetnek, ahol nyomon követhető, hogy a mohafal milyen hatékonysággal dolgozik. Ennél azonban még meggyőzőbb lesz az az eredmény, amit szakemberek mutatnak ki, kipróbált mérőműszerekkel.

A Levegő Munkacsoport munkatársai a hat hónapos tesztidőszak alatt többször is mérik majd a levegő szennyezettségét, és segítenek kidríteni, hogy a mohafal képes-e hozni a tőle „elvárt” légtisztító hatást.

Mi szükség ilyen „nem természetes” módszerekre?

Ilyen jellegű módszerek kipróbálására azért van szükség, hogy a mind növekvő levegőszennyezettségi problémával hatékonyan meg tudjunk birkózni. Azokon a területeken, ahol nincs lehetőség fák és növények telepítésére, más utat kell találni, hiszen a tiszta levegő kritikusan fontos. A CityTree, mint feltűnő térelem nem csak tisztítja és hűti a levegőt, de fel is hívja a figyelmet a légszennyezés égető problémájára. Növekednek a városok, erősödik a forgalom, és egyre több szennyező anyag kerül a levegőbe. Ennek negatív hatásait ellensúlyozandó, az emberi életet és egészséget védendő megéri kreatív technológiákkal kísérletezni, hisz ezzel a saját és gyermekeink életébe fektetünk be.