Budapest, III. kerület, Óbuda-Békásmegyer hivatalos honlapja

Lengyelország nemzeti tragédiája – megemlékezés a Katinyi emlékparkban

2018. április 13., 12:39

Az áldozatok emléknapán a közel huszonkétezer mártírra emlékeztek, akiket Sztálin parancsára a Katinyhoz közeli erdőben kivégeztek és tömegsírba temettek.

Koszorúzással egybekötött ünnepi megemlékezést tartott Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata és Óbuda-Békásmegyer Lengyel Nemzetiségi Önkormányzata a Katinyi Áldozatok Emléknapja alkalmából a III. kerületi Katinyi mártírok parkjában emelt emlékműnél.

A Katyń szó nagyon különleges szó, a nemzeti trauma jut róla eszünkbe. Ezt az asszociációt megerősíti az a körülmény, hogy ebben a szóban benne foglaltatik egy máik szó, a „kat”, ami hóhért jelent. A Szovjetuniótól, mint kommunista nagyhatalomtól való alapvető politikai függés idejében a Katyń szót tilos volt kiejteni, tartalmát pedig megmásították, elhazudták. Kötelező volt az általánosan elterjedt hazugság hirdetése, mely szerint a mészárlás elkövetői a németek kell, legyenek. Számos oka van annak, hogy a lengyeleknek még ma is a „katinyi hazugság” jut eszükbe a Katyń szó hallatán. Az árulás és a magunkra maradás szavak is felidéződnek bennünk, mert orvgyilkosként támadtak ránk a szovjetek, támadásuk mögött stratégiai cél húzódott, meg akarták fosztani a lengyel nemzetet az értelmiségétől, hogy korlátlanul alárendelhessék a lengyeleket maguknak.  – emlékezett ünnepi beszédében Jerzy Snopek a Lengyel Köztársaság budapesti nagykövete.

A nagykövet Teleki Pál miniszterelnököt idézte: „Magyarország részéről nemzeti becsület kérdése elkerülni mindenfajta Lengyelország elleni katonai műveletet!” Szeretném kiemelni a magyarok méltóságteljes és tiszteletre méltó magatartását! Katinnyal kapcsolatban három magyar nevet szükséges megemlíteni: Teleki Pál miniszterelnököt, Korompay Emánuel Aladárt, magyar, majd lengyel katonát, az első magyar-lengyel szótár szerkesztőjét, katinyi vértanút, és Orsós Ferenc orvost. Teleki Pál miniszterelnökként, Hitler parancsával szembeszegülve, a leghatározottabban elzárkózott attól, hogy a megszálló német csapatok Magyarországon keresztül masírozzanak Lengyelország felé.

Jerzy Snopek megemlékezését követően a megjelentek Oberfrank Pál, Jászai Mari-díjas színművész előadásában Tóth Erzsébet Katyn földjéből című versét hallgathatták meg, majd együtt imádkozhattak Krzysztof Grzelak plébános atyával a katinyi vérengzés áldozatai és a szmolenszki tragédiában elhunytak lelki üdvéért.

A lengyel nyelvű imádságot követően koszorút helyezett el az emlékműnél Jerzy Snopek, a Lengyel Köztársaság budapesti nagykövete, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, II. és III. kerületi országgyűlési képviselő, Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős államtitkára, a Honvédelmi Minisztérium képviseletében: Dr. Papp Ferenc ezredes, a Társadalmi Kapcsolatokat Koordináló Főosztály vezetője, és a Hadtörténeti Intézet és Múzeum részéről Dr. Kovács Vilmos ezredes, a kerület testvérvárosának Varsó-Bemovonak két fős delegációja , valamint Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata nevében Bús Balázs polgármester.

Koszorút helyezett el az Országos Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat nevében: Dr. Rónayné Slaba Ewa elnök, a Fővárosi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat nevében: dr. Várnai Dorota elnök, Óbuda-Békásmegyer Lengyel Nemzetiségi Önkormányzata nevében: Wesolowski Korinna elnök.

Majd a pártok, civil szervezetek és magánszemélyek is lerótták tiszteletüket az áldozatok emléke előtt. A mécsesek meggyújtása előtt lengyel szokás szerint az Il Silencio-val zárult a megemlékezés.

Fotók: Zumpf István (Óbuda újság), Varga Mihály (Facebook)