Óbuda emlékezet-politikájának fontos pillanata: felavatták Czetz János szobrát
2019. október 4., 18:20
Czetz János tábornok szobrának felavatásával és a megújult Lékai bíboros tér átadásával létrejött az 1848-as emlékpark, amelyet ünnepélyes keretek között avattak fel Csillaghegyen. Az ünnepi eseményen részt vett Maximiliano Gregorio-Cernadas argentín nagykövet, Varga Mihály pénzügyminiszter, Budapest II. és III. kerületének országgyűlési képviselője, valamint Vivianne Duchini szobrászművész is.
Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata régóta szeretett volna egy olyan parkot létrehozni, amely a 1848-49-es forradalom és szabadságharcnak, illetve kiemelten Czetz János dandártábornoknak állít emléket. A Kormány 2017. decemberi döntésével 470 millió forint támogatást ítélt oda az önkormányzat számára, amelyet a kerület parkfejlesztésre fordíthat. Ebből az összegből két beruházás valósulhatott meg, az egyik az 1848-49–es emlékpark, melynek fejlesztése a forradalom és szabadságharc 170. évfordulója alkalmából 2019-ben jöhetett létre.
“Hősiesség és szabadságvágy. E két szóval pontosan írható le a XIX. századi magyar történelem véráztatta pillanataiban is helytálló katonáink viselkedése, mely máig fennálló emlékezetük alapja lett. Ám ahogy nemzeti himnuszunk szavai is jelzik, viszályok és a balszerencse is gyakori kísérője volt a dolgok alakulásának, így hőseink többségének az életét sem a békés és a nyugodt öregkor keretezte” – kezdte ünnepi beszédét a házigazda Bús Balázs polgármester. Hozzátette: Czetz János honvéd tábornok sem kivétel ez alól, azonban mégsem a hányattatásokra és üldözöttségre emlékezünk, hanem arra a harcos hazaszeretetre, mely újabb és újabb célok felé, újabb katonai feladatok elvégzésére sarkallta őt. A polgármester kiemelte:
Fontos pillanata ez Óbuda emlékezet-politikájának, hisz ez a park lesz a jövőben a ’48-as megemlékezések mellett az aradi vértanúk október 6-ai gyásznapjának is szimbolikus helyszíne.
Az elmúlt évek munkája, köztük ez a park is igazolta, hogy milyen komoly fejlődésre nyílik lehetőség Óbudán, ha a városvezetésben az együttműködési készség szorgalommal, és az érdekeltek meghallgatásával párosul.
Ki volt Czetz János?
Az örmény származású erdélyi Czetz János, vagy Juan Fernando Czetz a magyar hadtörténelem jeles személyisége, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc egyik legfiatalabb honvédtábornoka, Bem József altábornagy táborkari főnöke. Az elvesztett szabadságharc után az emigrációs politika aktív szereplője volt, aki később a magyar szabadság ügyének kudarca után lelt új hazára Argentínában. A dél-amerikai országban a déli határvidékének feltérképezője és védelmének szervezője lett, és a Buenos Aires-i Katonai Akadémia első igazgatója. Második hazájában megbecsülés és tisztelet övezi a személyét, tevékenységét és életútját.
2015-ben négyalkalmas közösségi tervezés keretében dolgozta ki az Óbudai Városfejlesztő Nonprofit Kft. a tervet, amely segítségével ez a köztér megújulhatott, 2016-ban pedig az argentin nagykövetséggel karöltve nemzetközi szoborpályázatot írt ki az önkormányzat Czetz János tábornok szobrának elkészítésére. A meghívásos pályázaton argentin, erdélyi és anyaországi magyar művészek is részt vettek. Végül Vivianne Duchini argentin szobrászművész lovasszobor-tervére esett a bírálóbizottság választása. Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy a művésznő Európában, London és Párizs után Budapesten is letette alkotásával névjegyét.
Bús Balázs beszéde után az argentin nagykövet, Maximiliano Gregorio-Cernadas hangsúlyozta: az teszi büszkévé és elégedetté, hogy ez a lenyűgöző kollektív vállalkozás különösen sikeres volt nemcsak egy nagy feladat közös munkáját és teljesítését tekintve, hanem abban is, hogy tartós személyes kötelékek alakultak ki a nagykövetség és az önkormányzat között.
Végül Varga Mihály pénzügyminiszter, Budapest II. és III. kerületének országgyűlési képviselője osztotta meg gondolatait az emlékpark kapcsán. Mint mondta: Köszönet illeti a III. kerületi önkormányzatot, hogy a nemzeti emlékezet részévé kívánta tenni ezt a parkot.
Minden nép életében fontosak az ünnepek, azok az alkalmak és terek, amikor és ahol közösen emlékezhetünk nemzetünk katarzisaira, mert ez nemzetmegtartó erő. – tette hozza a miniszter.
A közelgő október 6-i – az aradi vértanúkra emlékező – gyásznap előtt is tisztelegve ki kell mondanunk – folytatta Varga Mihály -, a mi feladatunk az, hogy úgy emlékezzünk ’48-49hőseire, hogy az őket megillető, méltó helyre kerüljenek a nemzeti emlékezetben.
Méltón emlékezni azonban csak akkor lehet, ha tetteinkben valóban megjelennek a szabadságharc értékei. Bizton állíthatom, hogy az a politika, amelyet a nemzeti kormány követ, megfelel az 1848-49-es örökségnek. – zárta szavait.
A lovasszobor-avató ünnepségen részt vett még a honvédelmi miniszter képviseletében Szabó István honvédelmi államtitkár, Budapest Főváros képviseletében dr. Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes, valamint Kónya Attila atya, a térrel szomszédos Boldog Özséb Plébánia plébánosa is.
