Újabb elismerés az életszerető meseírónak
Csukás István, Kossuth-díjas és József Attila-díjas író, költő, a Magyar Írószövetség örökös tagja részére, a magyar gyermekirodalmat kivételes alkotásaival gazdagító, magával ragadó történeteivel, játékos stílusával az irodalom szeretetére nevelő és generációk számára meghatározó írói, költői életműve elismeréseként Áder János köztársasági elnök a Magyar Érdemrend középkeresztje (polgári tagozata) kitüntetést adományozott március 15-én.
Csukás István Kisújszálláson született 1936. április 2-án. Apja nehéz sorsú kovácsmester volt Kisújszálláson. Ebben a szegény, de boldog világban töltötte gyermekéveit a költő. A háború után nagyot változott élete: egy zenetanár biztatására, anyja akaratából jelentkezett az akkor alakult békéstarhosi zeneiskolába, hegedűművész akart lenni. Menekülés is volt ez számára, mert a család nagyon elszegényedett. Csukás István nagy becsvággyal készült a hegedűművészi pályára, nyaranta pedig apja mellett dolgozott, építkezéseken. Érettségi után előbb a jogi egyetemre jelentkezett, majd egy idő után átment a bölcsészkarra. Föllázadt az egyetem ellen is, bölcsész tanulmányait nem fejezte be.
Megjelentek első versei, írásaiból, irodalmi segédmunkákból élt, a Fiatal Művészek Klubjának vezetője volt, majd a Művészeti Alapnál dolgozott. A Magyar Televízió munkatársa 1968-tól 1971-ig, sok más mellett pedig 1978-tól 1985-ig a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó főszerkesztője. Az ifjúsági irodalomért nemcsak a könyvkiadásban tevékenykedett, hanem a gyermeklapok szerkesztésében is részt vállalt. Alapító szerkesztője volt – Kormos Istvánnal – a Kincskeresőnek. Egy ideig a Kölyökmagazin szerkesztő bizottságának az elnöke, majd a Piros Pont főszerkesztője. E rövid időszakok közben szabadfoglalkozású író volt. Feleségével, Porga Máriával 1975-ben kötöttek házasságot.
Korai költészetében a nagyvárosba került fiatal értelmiségi önmagára és otthonára találásáról számolt be, fájdalmas nosztalgiával az eltűnt gyermekkor és az eltűnőben lévő ifjúság iránt. Későbbi verseinek meghatározó vonása az életszeretet, de születtek az elmúlással viaskodó versei is. A hatvanas évek közepén Kormos István biztatására fordul a gyermekirodalom felé, és ettől kezdve verseskötetei mellett egyre-másra jelennek meg gyermekregényei, mesekönyvei, verses meséi. Nagy sikerrel mutatják be „Ágacska” című színdarabját, majd a többi színpadi művét. 1975-ben a hollywoodi X. televíziós fesztiválon a „Keménykalap és krumpliorr” című játékfilm megkapja a fesztivál Nagydíját és Az Év Legjobb Gyermekfilmje címet.
Csukás Istvánnak a gyermek és ifjúsági irodalom területén végzett több évtizedes munkássága, örök értékeket képviselő alkotóművészete, szívet melengető költemények és mesefigurák megteremtésének elismeréseként Óbuda-Békásmegyer Díszpolgára címet adományozott a képviselő-testület 2013-ban. (A Petőfi Irodalmi Múzeum írásának felhasználásával.)
