Közösségi kert
A közösségi kertek
A közösségi kertek évtizedek óta sikeresen működnek Nyugat-Európában és az észak-amerikai kontinensen. A közösségi kert a városi, önellátó mezőgazdaság megteremtésének területe, ahol a közösség tagjai élelmiszernövényeket, fűszernövényeket, virágokat termelnek saját felhasználásra, a saját örömükre. A városi kertészek saját parcellát művelnek, azonban a kert működtetését közösségben végzik. A közösségi kertek többrétegű hatással vannak társadalmi környezetünkre és a városra is. Amellett, hogy növelik a városi zöld felületek nagyságát, elfoglaltságot és közösségi élményt adnak a tagjaiknak. A közösségi kertek művelése életminőség javulást eredményez, sokak számára valódi segítséget jelent.
A közelmúltban Magyarországon is kezdett ismertté válni a közösségi kert fogalma, több helyen és különböző működési formákban születtek közösségi kertek.
A közösségi kertek létrehozása azért fontos, mert
- A közösségi kerteknek kapcsolatépítő, közösségépítő funkciójuk van.
- A közösségi kertekben nincsenek sem társadalmi korlátok, sem egzisztenciális különbségek, áthidalják a generációs és kulturális különbségeket, integrációs és kohéziós szerepük van.
- A közösségi kertek rendezvényeknek adhatnak otthont (pl. lehet piac, előadás, iskolai és gyermekprogram).
- A közösségi kertek visszacsempészik a kertkultúrát a városi környezetbe, példát mutatnak a környezettudatos életvitel eléréséhez.
- A kertművelés megtanítja a városi kertészt a hosszú távú tervezésre és gondosságra.
- A rendszeres testmozgásnak egészségmegőrző szerepe van, jobb közérzetet ad.
- A rendezett, zöld területek látványa, közelsége csökkenti a stresszt, nyugalmat áraszt.
- A közösségi kertben való tevékenység javítja a test egészségi állapotát, rekreációs funkciói vannak, nem is beszélve a termés egészséges minőségéről.
- A közösségi kertek javítják a környék mikroklímáját, csökkentik a városi hőszigetek kialakulását, esztétikusak, vonzzák a pihenésre és kikapcsolódásra vágyó embereket.
- A közösségi kertek kiváló terepei a bűnmegelőzésnek, a rendőrségi felvilágosító munkának, a közösségi kertekben magasabb az állampolgári fegyelem, szabálykövetési minták alakulnak ki, javul az együttműködés a csoport tagjai között és a környék lakóival is, ezáltal javul a kerület közbiztonsága.
- A közösségi kert közösséget teremt, a csoporthoz tartozás élményét adja a tagjai számára, megszünteti az elmagányosodás érzését, növeli az egyén önértékelését
- A közösségi kertek oktatási, nevelési funkciókat láthatnak el.
- A közösségi kertek szabadtéri tanteremként működhetnek, ahol a fiatalok új ismereteket, saját tapasztalatokat szerezhetnek. A kertekben vegyszermentes, környezettudatos gazdálkodás folyik.
A fent felsorolt okok, valamint a környezettudatos gondolkodás és tevékenység erősítése érdekében önkormányzatunk támogatja a közösségi kertek létrehozását és működését.
Együttműködési megállapodást kötöttük a Városi Kertek Egyesületével közösségi kert létrehozására és működtetésére, melynek eredményeként 2013 júliusában megnyílt a Békási kert Békásmegyeren, a Királyok útja és a Juhász Gyula utca találkozásánál lévő zöld közterületen. 2016 augusztusában újabb közösségi kert született az önkormányzat támogatásával az Óbudai Kulturális Központ San Marco utcai épületének udvarán. Ez a kert a Zápor kert nevet kapta a kertközösségtől.
Önkormányzatunk szintén támogatja a Békásmegyer-Ófaluban 2014 óta működő Ófalui közösségi mintakertet, amelyhez a területet a Szent József plébánia biztosítja, a működését pedig az Óbor-kör Egyesület szervezi.
Zápor kert
Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata és a Városi Kertek Egyesülete együttműködésének állomása Óbuda közösségi kertjeinek létrehozása volt. A egyik közülük a San Marco utcai Óbudai Kulturális Központ udvarán jött létre. Megszületését hosszú előkészítő munka előzte meg. Először is meg kellett találni a megfelelő helyszínt, ami nem volt könnyű feladat. A korábban eltervezett, Árpád fejedelem útja mentén lévő zöld közterületen megvalósítandó Amfi kertet a terület tulajdonosával – a Fővárosi Önkormányzattal – folytatott elhúzódó egyeztetések miatt nem tudtuk létrehozni. Ekkor fogalmazódott meg az a gondolat, hogy a 2016-ban 40. születésnapját ünneplő Kulturális Központ méltó köszöntése lenne, hogyha az udvarán jönne létre az új közösségi kert.
2015 májusában a Corvinus egyetem Kert- és Szabadtértervezési Tanszékének oktatói és hallgatói kurzushét keretében ötletterveket készítettek a kert kialakításáról. A terveket a Közösségi Házban kiállították és a lakosság szavazhatott a legjobb tervekre.
2015. október 26-án úgynevezett „kerttoborzót” szerveztek a Kulturális Központban, ahol az érdeklődők megismerkedhettek a közösségi kertek filozófiájával, működésével és akár a helyszínen jelentkezhettek is kertésznek.
Az egyetemi hallgatók ötleteinek figyelembevételével elkészült a végleges kertterv is, és 2016 októberében elkezdődött a kertépítés. A kivitelezés során nagyon komoly munkát kellett végezni, mert a vártnál nagyobb akadályokba ütköztek az építők. El kellett bontani a leaszfaltozott sportpályát, át kellett helyezni a játszóteret. A sportpálya bontása során derült ki, hogy 40 cm vastagságban beton és egyéb építési törmelékek vannak a felszín alatt, melyek a környező panel épületek építése során kerültek oda. A Kert végül 2016 nyarára elkészült és júniusban sor került az első ültető napra. A kertközösség tagjai a zápor kert nevet adták az új kertnek.
A Zápor kert egyedülálló a közösségi kertek sorában, hiszen első alkalommal jött létre egy zárt területen olyan multifunkciós közösségi tér, ahol egymás mellett és egymást kiegészítve működik a kert, a játszótér és a szabadtéri fitnesz park.
A Zápor kertet 2016.augusztus 5-én Bús Balázs polgármester adta át ünnepélyes kertavató keretében.
A Zápor kertről itt olvashatnak: http://www.varosikertek.hu/zapor-kert/
Békási kert
Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata úgy döntött, hogy a Városi Kertek Egyesülettel kötött megállapodás alapján közösségi kerteket hoz létre a kerületben.
A közösségi kertek célja – ahogy a név is mutatja – olyan közösségek kialakítása, amelyekben a résztvevőket a kertészkedés és az alkotás öröme, a kikapcsolódás, a közös élmények, a közösséggé formálódás köti össze.
A kert létrejöttét lakossági fórumok előzték meg. 2013 márciusában két tervezett helyszínhez kötődően, a kaszásdűlői és a békásmegyeri lakótelepen tartott fórumokon ismerkedhettek meg az érdeklődők a közösségi kert koncepciójával. A békásmegyeri területen létrejövő kert nagy támogatottságot kapott, míg a Kaszásdűlőre elképzelt kert helyszínével az ott élők nem értettek egyet és ellenezték a kert létrehozását.
A kerület első közösségi kertje Békásmegyer Duna felöli oldalán, a Juhász Gyula utca és a Királyok útja találkozásánál lévő zöld közterületen jön létre. A terület ideális a közösségi kert kialakításához – a kerületi önkormányzat tulajdonában lévő zöld közterület, megfelelő távolságra van a lakóépületektől és megfelelő nagyságú – 1320 m² – terület keríthető le. A lakótelepen élők számára nem igazán adódik lehetőség a kertészkedésre, ezért a terület kiválasztásánál az is szempont volt, hogy lakótelepi környezetben jöjjön létre a közösségi kert.
A békásmegyeri kert közössége rövidesen megszerveződött a kertészkedésre jelentkezők közül, akik kétheti rendszerességgel találkoztak a kert ügyét támogató, és a kertészkedőkhöz csatlakozó Zipernowsky Általános Iskolában. A kertet a Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítész Karának Kert- és Szabadtértervezési Tanszékének mesterszakos hallgatói és vezető tanárai tervezték. A közösségi találkozókon a leendő kertészek elmondták észrevételeiket, melyeket figyelembe véve született meg a végleges, az önkormányzat által is jóváhagyott terv. A közösség a „Békási kert” nevet adta a III. kerület első közösségi kertjének.
A Békási kertben 27 db, egyenként 7 m²-es, megemelt ágyás kerül kialakításra. A kert igazi „zöld”, környezetbarát kertként fog működni – az öntözést fúrt kútból oldják meg, semmilyen vegyszert nem használnak, komposztálni fognak, allergén növények nem ültethetők. A kert remélhetőleg valódi közösségi hellyé válik majd, nemcsak a kertészkedők, hanem a közelben lakók számára is.
A Békási kertről itt olvashat részletesen.
Ófalui közösségi mintakert
Az Óbor-kör Kulturális és Környezetvédő Egyesület az önkormányzat és a Szent József plébánia támogató közreműködésével egy közösségi kertet alakított ki Békásmegyer Ófalu területén, amelyet 2014. június 14-én adtak át.
Terület felhasználás:
Ágyások összterülete: 158m2
Közlekedők összterülete: 60m2
Megművelt szegély: 60m2
Komposztáló területe: 15m2
Közösségi tér: 70m2
Kertvezető: Tárkány Kovács Balázs
Sokan feltették a kérdést, hogy mi szükség van közösségi kertre egy kertvárosias lakóterületen? Azért, mert a közösségi kerteknek kapcsolatépítő, közösségépítő funkciójuk van, egymás számára idegen emberek kerülnek a csoportba, megismerik egymást, gyakorolják a kapcsolatteremtő, kommunikációs és legfőképp demokratikus képességeiket.
A városi kert szemléletformáló eszköz, mely hozzájárul a konzumkultúra elutasításához, új értékrendet teremt. Nincs mindenkinek kertje egy kertvárosban sem, és aki tősgyökeres városlakóként menekült a kertvárosba, annak már az is komoly gondot okoz, hogy hogyan óvja meg a kerti pázsitot a gyomtól és a kiszáradástól.
Az Óbor-kör egy olyan mintakert létrehozását kezdte el szervezni, amelyben az együtt dolgozóknak alkalmuk nyílik megismerkedni a kertművelés alapjaival, és a gyakorlatban elsajátítani a munkafogásokat. A konkrét munkavégzéshez kapcsolódó elméleti képzés során mindenki választ kaphat a saját kertjével kapcsolatos „mit, mikor, hogyan” kérdésekre.
Az ófalui mintakertnek nem az a fő célja, hogy minden résztvevőnek biztosítson néhány négyzetméter saját veteményest, hanem az, hogy az együtt végzett munka során a közösség minden tagja alkalmassá váljon az önálló kertészkedésre. A jól végzett munka fáradalmait a kertben kialakított közösségi térben pihenhetik ki a résztvevők.
A városi kertekben termelt termények javítják a családi költségvetést, emellett egészséges és jó minőségű, tápanyagokban gazdag élelmiszert jelentenek. A városi kertben termelt élelmiszerek konzerválhatók, tartósíthatók, így hosszú időn keresztül eltarthatók.
A kertekben való foglalkozás javítja az együttműködési és kommunikációs készségeket, felelősségre és előrelátásra tanít. A városi kertekben a fiatalok pontosabb és mélyebb ismereteket szereznek a fenntartható környezet, a környezetvédelem, a biológiai sokszínűség témaköréből, jobban odafigyelnek a környezetükre, tudatosabban élnek.
A városi kert közösséget teremt, a csoporthoz tartozás élményét adja a tagjai számára, megszünteti az elmagányosodás érzését, növeli az egyén önértékelését.
A kert az ökológiai gazdálkodás legújabb kutatási eredményei alapján, a már bevált biogazdálkodási eszközök és technikák felhasználásával működik. Mintegy 400 nm-es területen zöldségnövények, bogyós gyümölcsök, és az előbbieket támogató különböző funkcionális növények kerülnek termesztésre. A funkcionális növények között megtalálhatóak a talajtakaró növények, zöldtrágyák, nitrogén fixálók, dinamikus tápanyag akkumulátorok, rovar legelők és hotelek, madár legelők és hotelek, mulcs és komposzt növények. Komposztálás, talajtakarás, növénytársítás, csepegtető öntözés, talajélet ösztönzés – ezek a gazdálkodás legfontosabb alappillérei.
Az Óbor-kör Egyesület biztosítja a tevékenység szakmai irányítását, tájépítész segíti a közösségi tér kialakítását, területet, szerszámot, vetőmagot és minden szükséges kelléket a résztvevők rendelkezésére bocsájtanak.
Az Egyesület rendszeres oktatásokat szervez a kertészkedők számára.
A közösség azon tagjai, akik nem tudnak személyesen részt venni a munkában, de az itt elsajátítható ismereteket szívesen hasznosítanák saját kertjükben a http://ofalukert.hu/
oldalon folyamatosan nyomon követhetik a közösségi kertben folyó minden egyes munkafolyamatot. A levelező listára feliratkozottak pedig konkrét problémáik megoldásában kérhetnek segítséget.
