Áldozatvédelmi stratégia és a helyi igények

Dr. Szeiberling Tamás, az Igazságügyi Minisztérium igazságügyi módszertani irányításért felelős helyettes államtitkára az áldozatvédelmi stratégia célkitűzéseiről szóló előadásában többek között elmondta, hogy áldozatsegítéssel ugyan korábban is foglalkoztak, de az állam a szervezett intézményrendszerén keresztül 2006. január 1-jétől látja el ezt a feladatot. Az áldozatok elérése tekintetében két megközelítés létezik, melyek közül az egyik, amikor az áldozat találja meg az állami segítő szolgálatot, míg a másik megoldás szerint az állami szereplők proaktív módon keresik meg a bűncselekmények áldozatait. Ha tehát a rendőrség, a bíróság az ügyészség útján, vagy bármilyen társadalmi szereplőtől tudomást szereznek a bűncselekményről, akkor felkeresik az áldozatot és felajánlják az áldozatsegítés állami rendszerének segítségét.

A helyettes államtitkár szerint az induló évtől, 2006-tól sokat fejlődött mind a szolgáltatási paletta, mind pedig a segítő intézményrendszer. Az áldozatsegítő stratégiáról a szakember többek között elmondta, hogy 2011-ben egy nagy projekt egyik oszlopa volt az áldozatsegítési szolgáltatások bővítése, amikor létrejött a 24 órában hívható áldozatsegítő vonal, amely évente mintegy 10-11 ezer hívást fogad.

Németh Márta, Budapest Főváros Kormányhivatala III. kerületi hatósági osztályvezetője a 2013. január 1-jétől működő kerületi hivatal helyi áldozatsegítéssel kapcsolatos tapasztalatait osztotta meg az ülés résztvevőivel. Véleménye szerint az áldozatvédelem és a jogi segítségnyújtás kérdése elválaszthatatlan egymástól, mert aki tulajdon elleni szabálysértés sértettje, az valamilyen módon a jogi segítségnyújtás ügyfelévé is válik. A szakember emellett ismertette az áldozatvédelmi segítségnyújtáshoz nélkülözhetetlen infrastruktúra hiányát, azaz például annak a lehetőségnek az igényét, hogy egy áldozattal nyugodt körülmények között, négyszemközt lehessen beszélni az őt ért sérelemről.

Óbuda újság
Fotó: Benkő Vivien Cher