Milyen Magyarországon gyereknek lenni? Mit mondhatunk a gyermekjogok világnapján?
November 20. a gyermekjogok világnapja, az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) Közgyűlése által 1989-ben ezen a napon elfogadott Gyermekjogi Egyezmény évfordulója, amely már több mint harmincéves.
Magyarország 1990-ben fogadta el a Gyermekjogi Egyezményt, és egy évvel később hirdette ki törvényben. Önkormányzatunk már több mint két éve együttműködik az egyik legjelentősebb hazai szervezettel, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvánnyal, amelynek idén megjelent legfrissebb jelentését érdemes átolvasni, ha hiteles és átfogó képet szeretnénk kapni arról, hogy milyen kihívások mellett működött a gyermekvédelem, az oktatási rendszer és a gyermekegészségügy.
Az egyik legégetőbb, mára állandósult probléma a munkaerőhiány, olvasható ki a jelentésből. „Mostanra meghaladja a százezret azoknak a gyerekeknek a száma, akik nem jutnak hozzá helyben semmilyen háziorvosi ellátáshoz.” Van olyan körzet, írják, ahol 3000 gyerek tartozik egyetlen pszichológushoz. De nem csak az egészségügyi szektor van bajban.
„A gyermekotthonokban és lakásotthonokban minden 10. álláshely betöltetlen, a speciális ellátást nyújtó intézményekben minden 4. státusz üres, továbbra is komoly hiány van nevelőszülőkből. Alapvetően ez az oka annak, hogy a jogszabályi rendelkezések ellenére a 0–12 hónapos csecsemők közül 2021-ben is 923 élt gyermekotthonban.”
A súlyos pedagógushiány és a hazai oktatási rendszer általános válsága miatt hónapok óta tízezrek tiltakoznak, vonulnak utcára, és követelik a tarthatatlan helyzet (többek között a munkafeltételek, a pedagógusbérek, a sztájkjog, a tanulói terhek csökkentése, a tankönyvválasztás tényleges szabadsága) mielőbbi rendezését.
A szegénység (sok esetben a lakásszegénység), a társadalmi kirekesztődés és az egészségügyi állapot általános romlása gyerekek tömegeit érinti itthon. Ezt a leszakadást a koronavírus-járvány és az energiaválság, a rezsiterhek megnövekedése tovább mélyítette. „A hátrányos helyzetű gyerekek lemaradásait a digitális oktatás bevezetése tette a legnyilvánvalóbbá. A legszegényebb családokban élő gyerekeknek nemcsak a tárgyi eszközök nem álltak a rendelkezésükre, de az internet-hozzáférés sem volt megoldott számukra.”
Az alapítvány beszámolója kitér arra is, hogy a gyermekpornográfia áldozatainak száma nő, és bár a KSH adatai alapján a tinédzserterhességek száma csökken, még mindig jelentős probléma.
Hangsúlyozzák ugyanakkor, hogy vannak pozitív változások is: „Erőfeszítések történtek az erőszakos bűncselekmények gyermek áldozatai meghallgatási körülményeinek javítása, az emberkereskedelem gyermekáldozatainak hatékonyabb védelme érdekében és a válófélben lévő, illetve elvált szülők gyermekeit érintő eljárásokban.”
A teljes gyermekjogi jelentés ITT olvasható el.
A jelentés videós összefoglalója ITT tekinthető meg.
Önkormányzatunk és a Hintalovon Alapítvány együttműködéséről ITT talál cikkeket.
Ingyenes jogsegélyünkről és tanácsadásunkról ITT olvashatnak bővebben.